Van valami, mélyen belül benned, amit csak te tudsz, amihez csak te értesz igazán. Ami te hoztál ide közénk, mikor ide érkeztél. Amivel csak te rendelkezel. S ha erre rájössz, ha ezt megtalálod magadban, minden napod napfénnyé válik önmagad és mások számára.
Hogy mi ez benned? Én nem tudhatom. Csak figyeld a létezésedet, mi vonz, miután sóvárogsz igazán, mi az, ami oly mély benned, hogy újra és újra visszatér.
Van erre egy nagyon jó történet.
Egy amerikai orvos megkapja a Nobel-díjat, körbe veszik az ismerősei, barátai. Ugye, most nagyon büszke és boldog vagy? Ugye elérted, amire vágytál? Kérdezik tőle. A válasz: nem, nem! Világéletemben balettáncos akartam lenni. Világhírű balettáncos!
Valahogy így van ez. Az igazi sóvárgás az igazi önvalód után sosem múlik el, ha más útra térsz.
„. Nem istennek engedelmeskedsz vagy bárki másnak - egyszerűen úgy élsz, ahogyan élni akarsz; ezért vagy üdvözült. Azt választottad, hogy így fogsz élni, ezen a módon akarsz lángolni... de annak táncoló lángnak kell lennie.”
Ezeket a nagyon tanulságos gondolatokat itt olvashatod:
Mit is jelent a spirituális élet? Elszakadás a valóságtól? Vagy valami más?
„A spiritualitás nem menekülés a valóság világából. A spiritualitás elmondja nekünk, mi az igaz valóság, és hogyan fedezhetjük azt fel itt a földön. A spiritualitás nem az élet megtagadása, hanem az élet legtisztább elfogadása. Az életet fenntartások nélkül el kell fogadni. Az életet lélekteljesen meg kell valósítani.”
Sri Chinmoy üzenetét tettem fel ma a cikkgyűjteményünkbe.
