" Az életben semmit sem lehet foglyul ejteni és bebörtönözni. Mindenkinek nyitottan kell élnie, engedve az összes élménynek, végtelen hálával midaddig, amíg csak teheti." (OSHO)
Tudod, a sors oly kegyes és oly bőkezű hozzánk! Annyi szépséget, meglepetést tartogat nap, mint nap, ha nyitott szemmel járunk!
Nem akarja, hogy unatkozzunk, hogy fásultak legyünk. Folytonos változásra, változtatásra ösztönöz. De hogyan is láthatnánk meg mindezt, ha nyalogatjuk a régi sebeinket, vagy a jövő ábrándjait kergetjük? Mindig minden itt, a mában, a jelen pillanatban dől el. Itt, a jelen pillanatában tudsz csak túllépni a múlton, s itt, a jelen pillanatával teremted meg a holnapot. Mikor csodálkoztál rá egy gyönyörű virágra? Mikor feledkeztél bele egy szép emberi arcba, egy meleg mosolyba, mikor ízlelgetted akár csak pár pillanatra is meleg szó üzenetét? Mikor símogattál meg szíved minden szeretetével valakit, a mikor adtad át magad teljes szíveddel egy símogatásnak?
Bele tudsz-e feledkezni a szeretkezés minden örömébe, teljes lelkeddel-testeddel, vagy csak a tested van ott, s a lelked zárva?
Ha birtokolni akarsz, vesztes leszel. A birtoklás a szabadság ellentéte. Ha Téged birtokolni akar valaki, abban a pillanatban menekülésre fogod a dolgot. A birtoklás megalázó. A birtoklás rabságba hajt. Ha szabad vagy, a másik ember szabadságát is tiszteled, s vajon ki akarna menekülni Tőled, ha melletted szabad ember maradhat? Vajon ki akarna menekülni Tőled, ha a világ szépségét, gyönyörűségét, változatosságát mutatod meg neki?
