Most aztán jól beintünk mindenkinek, hogy kész vége van! Nem tudunk közlekedni a lakásban, kimenni az utcára felér a halállal, ha mégis sikerül, akkor csak járművet ne, ha talán sikerül felszállnunk, akkor meg embereket ne lássunk, mert magunkból is elegünk van, a boltban túl sok a polc, a munkahelyen szűk a hely, s még sorolhatnám. Most a tüneteket mellőzzük, mert hiszek a szavak erejében, s nehogy rosszul légy itt nekem.
Szóval, megszólal a lelked: figyelj pajtás, nem lesz ez így jó! Innentől már nem engedem! Elég volt! Most szépen itt maradsz, nem mész sehova - látom úgyse tudsz-s elmerengünk egy kicsit a dolgokon.
Folytatást az
oldalán olvashatod!
