"A történelem nagyon csúnya. Az ember még nem érte el azt a szintet, amelyen a történelemnek kezdetét kell vennie. Eddig minden csak rémálom volt.
Az emberiségnek még nincs semmije, amiről írhatna - éppen csak néhány eset, valahol egy Buddha, valahol egy Jézus, mint a távoli csillagok.
Az emberiség erőszakban, háborúkban és őrületben élt mind a mai napig, ezért bizonyos értelemben jó elfelejteni a múltat. A múlt túl súlyos, és nem segít. Tulajdonképpen megrontja az elmét. A múltba tekintve úgy tűnik, hogy az emberiség nem tud fejlődni. Nagyon reménytelennek mutatja a dolgokat.
A történelem még nem érdemes a megírásra vagy az elolvasásra. És maga a történelem iránti érdeklődés sem jó. A történelem a múlttal foglalkozik. A halottal foglalkozik. Azzal foglalkozik, ami nincs többé. Pedig semmi mással nem kellene foglalkoznia, csak azzal, ami itt és most van, ezzel a pillanattal.
Ne csupán a történelmet felejtsd el, de felejtsd el az életrajzodat is, és minden reggel kezdd úgy a napodat, mintha teljesen új lenne, mintha sosem léteztél volna azelőtt. Erről szól a meditáció: minden reggelt megújulva kezdeni, frissen, mint a harmat, semmit sem tudva a múltról. Amikor semmit sem tudsz a múltról, és semmit nem hordasz magaddal belőle, nem vetítesz ki semmilyen jövőt. Nincs mit kivetítened. Amikor eltűnik a múlt, a jövő is eltűnik. Szoros kapcsolatban állnak. Akkor csak a tiszta jelen marad. A tiszta örökkévalóság."(OSHO)
