"A szeretet egy kapcsolat, amelynek a két tagja: te és valaki más. A meditáció egy kapcsolat, amelynek mindkét tagja te vagy. A szeretet kifelé irányul, a meditáció befelé. A szeretet megosztás. De hogyan oszthatod meg valakivel a szeretetedet, ha neked egyáltalán nincsen? Mit fogsz megosztani?
Az emberekben harag van, féltékenység van, gyűlölet van, tehát a szeretet neve alatt ezeket osztják meg másokkal, hiszen ez van bennük. Amint vége a mézesheteknek, és leveszed a maszkodat, felszínre bukkan a valóság, és akkor mit fogsz megosztani? Azt osztod meg, amid van. Ha harag, akkor haragot, ha birtoklási vágy, akkor a birtoklási vágyat. Az pedig harcot, konfliktust és küzdelmet eredményez, mindenki megpróbál a másik fölé magasodni.
A meditáció olyasvalamit ad, amit meg tudsz osztani másokkal. A meditáció megadja a minőséget, az energiát, amely szeretetté válhat, ha kapcsolódsz valakivel. Egyébként nincs meg benned ez a minőség. Senkiben sincs meg. Neked kell megteremtened. A szeretet nem olyasvalami, ami veled születik. Olyasvalami, amit létre kell hoznod; valami, amivé válnod kell. Küzdelem, erőfeszítés és nagyszerű művészet.
Ha túláradó szeretet van benned, azt már nem tudod osztani. De ez csak akkor történhet meg, ha kapcsolatba tudsz lépni önmagaddal. És a meditáció nem más, mint annak elsajátítása, hogyan léphetsz kapcsolatba önmagaddal. "(OSHO)
