Ha fedezzük magunkban újra a gyermeket, visszatérünk igazi lényünk gyökereihez.
Le kell fejtsük magunkról azokat a rétegeket, melyek az évek során ránk rakódtak, s nem tartoznak igazán hozzánk. Teherként cipeljük, olykor összeroppanunk alatta. Vállalnunk kell amiért itt vagyunk - őszintén, tisztán. Te ez vagy, én az vagyok. Mások vagyunk, ugyanakkor sok mindenben azonosak. Az élet kettősség: elválaszt és összeköt.S csak álarc nélküli embereket tud összekötni.
