A mai bejegyzéseim a tévedéseinkről szólnak.
Szándékosan nem bűnt írtam, mert még az igazi biblafordítás sem ismeri ezt a szót. A héber nyelv ugyanis nem ismeri a bűn kifejezést. Csak vétket említ -ahogyan Jézus is csak erről beszél. A világ szereti, ha bűnösnek érzed magad. Mert abban a pillanatban, amikor te bűntudattal telsz el, értéktelenné is váltál önmagad szemében. S ez a lehető legnagyobb vétek, amit elkövethetsz önmagaddal szemben. Rosszul csináltál valamit. Elvétetted a lépést. Rossz úton jártál. S akkor mi van? Legközelebb másképp lesz.
Sose vádold magad. Minden tévedés az élet velejárója. Erről szól a következő rövid írásom, biztatóul Neked. Kattints a címre:
Ehhez kapcsolódik egy csodálatos idézet, mely az egyik kedvencem. Mert igaz. Mert erőt adó. Nem lehúz, hanem felemel.
Ide kattintva olvashatod:
S most azt javaslom, gyűjtsd csokorba az összes tévedésed, kacagj egy jót magadon tiszta szívből, s indulj új válaszokkal a nagy-nagy kérdéseid felé. Ne feledd, az utazás a fontos! Ehhez kaptunk Ildikótól egy gyögyörű pps-t, melyet mellékletként megtalálsz.
S fogadd szeretettel aliasdj, Laci mai dalszövegét!
Honlapját itt találod:
Presser Gábor : Meddig jössz velem?
Csak szólj, s hang a hangra lassan válaszol.
Behunyt szemmel figyelsz, ismersz jól,
Tudod, hogy messzi úton járok már valahol,
És olyan jó, jó.
Ha szól, eláraszt a hömpölygő idő,
S néhány halvány arcot hív elő,
Szelíd emberek voltak, s nincsenek,
És hozzam szólnak, vagy a szél hoz egy sóhajt.
Meddig jössz velem, hogyha hívlak,
Csukott házakon nyitni ablakot,
Hova napsugár rég nem ragyog?
Meddig jössz velem, hogyha hívlak
Hűvös messzi tájba menni mindhiába?
Csak szól, hangról-hangra másképp érkezem,
S valamit talán súgnak még nekem
Az ismeretlen, rég volt emberek,
És tőlük van az összes hang és szó, a rossz és jó.
Hát meddig jössz velem, hogyha hívlak
Jobban érteni régi képeket,
Újra kezdeni, ami elveszett.
Meddig jössz velem, ha egyszer hívlak?
Míg a szívem hajt, végig jössz-e majd? Ó.
Meddig jössz velem, ha hívlak
Őket keresni, akik szerettek,
Örök fák alatt, örök föld felett?
Meddig jössz velem, ha egyszer hívlak
Repülni, mint a képzelet, mint a víztükörben a fellegek?
Meddig jössz, ha hívlak,
Hogyha megérteném, utak nincsenek,
Csak az érzés van, csak a hang vezet?
Meddig jössz, meddig jössz?
Meddig jössz velem, ha egyszer hívlak,
Hogyha látod már, hova indulok,
Hogyha nem tudom, vissza hogy jutok?
Meddig jössz?
