Félünk a magánytól, futunk magunk elől. Azt hisszük, ha magunk vagyunk, egyedül vagyunk. Azt hisszük, a magány valami sorscsapás, pedig ha jól belegondolsz, mindenkinek szüksége van a magányra. Tömegben, zajban, ricsajban nem tudsz feltöltődni. Tömegben, zajban sosem ismered meg önmagad, sosem jutsz közelebb magadhoz, mert csak a tömeg visszatükröződését látod.
„…ha megtanultad ünnepelni a saját létezésed, ha felszabadult örömmel és nevetéssel tudod fogadni magadat, kitárul előtted a világ, kitárul a szíved, s meglátod a másik emberben is a létezés csodáját.
S csoda csodát, öröm örömet, nevetés nevetést, szeretet szeretetet, a megbocsátás megbocsátást teremt."
A gondolatok folytatást itt találod:
„Minden, ami csodálatos, mindig az egyedüllétben következett be; semmi sem történt tömegben. Odaátról semmi sem következik be másként, csak tökéletes magányban, egyedül.”
A teljes szöveghez kattints ide:
S végezetül a mai videónk, csodálatos mandalákkal és csodálatos, energiát adó zenével.
S ha tetszett, még több zenés videót találsz új oldalunkon:
